�ltal�nos megjelen�s

A n�met juh�szkutya k�z�pnagy, kiss� ny�jtott testalkat�, erõs �s j�l izmolt, csontozata sz�raz, fel�p�t�se feszes.

Legfontosabb m�retar�nyok

A kanok marmagass�ga 60 cm-tõl 65 cm-ig - kiv�natos m�ret 63-64 cm -, a szuk�k marmagass�ga 55 cm-tõl 60 cm-ig - kiv�natos m�ret 58-59 cm - terjed. A testhossz 10-17%-kal meghaladja a marmagass�got.

V�zen (karakter)

A n�met juh�szkutya kiegyens�lyozott, erõs idegrendszerû, magabiztos, abszol�t elfogulatlan �s (ha nem ingerlik) j�indulat�.

Ezen fel�l figyelmes �s vezethetõ. B�tors�g, kifejezett k�zdõ�szt�n �s kem�nys�g jellemzi, ez�ltal alkalmas k�s�rõ-, õrzõ-, v�dõ-, szolg�lati- �s terelõkuty�nak.

Fej

Az �k alak� fej hossza nagyj�b�l a marmagass�g 40%-a. Nem lehet durva, vagy megny�lt. �sszess�g�ben sz�raz, a f�lek k�z�tt kellõen sz�les.

A homlok el�lrõl �s oldalr�l n�zve csak enyh�n dombor�. A k�z�pbar�zda vagy nincs, vagy csak alig l�that�.

Az agykoponya �s az arckoponya ar�nya 50-50%. Az agykoponya sz�less�ge nagyj�b�l megegyezik hossz�val. Fel�lrõl n�zve a f�lektõl az orr fel� fokozatosan keskenyedik. A ferde lefut�s� homlokvonal kifejezett stop n�lk�l folytat�dik az �k alak� arcorri r�szben. Az �llcsont �s az �llkapocs erõteljes.

Az orrh�t egyenes. T�r�s, vagy domborulat az orrh�ton nem k�v�natos.

Az ajkak feszesek, j�l z�r�dnak �s s�t�t sz�nûek.

Az orr

Az orrnak feket�nek kell lennie.

A fogazat

Eg�szs�ges �s hi�nytalan (42 fogb�l �ll a fogk�plet). A n�met juh�szkutya fogazata oll�s harap�s�, vagyis a metszõfogak oll�san z�r�dnak, oly m�don, hogy az als� metszõfogak k�lsõ-felsõ harmada z�rul a felsõ metszõfogak belsõ-felsõ harmad�hoz.

Hiba a h�traharap�s (ponty), az elõreharap�s (csuka), illetve a fogak k�z�tti h�zagok, valamint a r�harap�s (harap�fog�szerû) is. Az �llcsont �s az �llkapocs legyenek j�l fejlettek, hogy a fogak m�lyen be�gyaz�dhassanak.

A szem

K�z�pnagy, mandulaform�j�, kiss� ferde metsz�sû, nem kid�lledõ. A szem sz�ne lehetõleg legyen s�t�t.

A vil�gos, sz�r�s szem nem k�v�natos.

A f�l

A n�met juh�szkuty�nak k�z�pnagy, magasan tûz�tt, fel�ll�, elõre fordul�, a hegy�n cs�csban elhegyesedõ f�le van. A k�t f�l tengelye p�rhuzamos, nem lehet el�ll�.

Hiba az elõrebicsakl� �s a l�g� f�l. Mozg�s k�zben, illetve nyugalmi �llapotban leengedett f�l nem hiba.

Nyak

Erõs, j�l izmolt, lebernyeg n�lk�li. A v�zszinteshez viszony�tva a testtel 45�-ban illeszkedik.

T�rzs

A felsõvonal a nyak illeszked�si pontj�t�l indul, a magas maron �s az egyenes h�ton kereszt�l az enyh�n lejtõ farig t�r�s n�lk�l fut le. A h�t kellõen hossz�, feszes, erõs �s j�l izmolt. Az �gy�k sz�les, r�vid, erõs �s j�l izmolt. A far legyen hossz� �s enyh�n lejtõ (kb. 23%-ban a v�zszinteshez) �s a felsõvonal megt�r�s n�lk�l megy �t a faroktõbe).

A mellkas

Legyen kellõen sz�les, az als� r�sze (als�mellkas) hossz� �s kifejezett. A mellkas m�lys�ge a marmagass�g 45-48%-a. A bord�k kellõen dong�sak legyenek.

A hord� forma �pp�gy hiba, mint a lapos.

A farok

�rjen le legal�bb a cs�nkig, de a hossza ne haladja meg a h�tuls� l�bk�z�p fel�t. A farok als� �le d�sabban szõr�z�tt. Nyugalomban a kutya enyhe �vben hordja. Izgalomban �s mozg�s k�zben feljebb emeli. A v�zszintesn�l nem emelje feljebb. Mesters�ges (mûvi) farokkorrekci� tilos.

V�gtagok

Az el�lsõ v�gtag

Minden oldalr�l egyenesek, szembõl n�zve p�rhuzamosak legyenek.

A lapocka �s a felkar egyforma hossz� �s erõs izomzattal kapcsol�djon a t�rzsh�z. A lapocka �s a felkar egym�ssal ide�lis esetben 90�-ot, a gyakorlatban 110�-ig tart� sz�get z�r be.

A k�ny�k se �ll�sban, se mozg�sban nem fordulhat ki, vagy be. Az alkar, amely minden oldalr�l egyenesnek l�tszik, sz�raz �s erõsen izmolt. Az el�lsõ l�bk�z�p hossza az alkar hossz�s�g�nak kb. 1/3-a �s azzal 20-22�-os sz�get z�r be.

Az enn�l dõltebb (t�bb, mint 22�), vagy meredekebb (kevesebb, mint 20�) l�bk�z�p, cs�kkenti a haszn�lhat�s�got, k�l�n�sen a kitart�st.

A h�tuls� v�gtag

A h�tuls� v�gtag kiss� h�tra�ll�tott. H�tulr�l n�zve a v�gtagok p�rhuzamosak A comb �s a l�bsz�r k�zel egyforma hossz� �s egym�ssal kb. 120�-os sz�get z�r be. A comb erõs �s j�l izmolt.

A cs�nk�z�let erõs �s feszes, alatta a h�tuls� l�bk�z�p f�ggõleges.

A mancs

Kerekded, j�l z�rt, dombor�. A talpp�rna kem�ny, de nem merev. A karmok erõs �s s�t�t sz�nûek.

Mozg�s

A n�met juh�szkutya �getõ t�pus. A v�gtagok hossza �s egym�ssal bez�rt sz�ge olyan legyen, hogy mozg�s k�zben a h�tvonal ne v�ltozzon mialatt a h�tuls� v�gtag a testet elõretolja. Az el�lsõ v�gtag szint�n kellõen t�r�lelõen tudjon mozogni. A h�tuls� v�gtag t�lsz�gelts�g�re ir�nyul� hajlam cs�kkenti a feszess�get �s a kitart�st, ez�ltal a haszn�lati �rt�ket. A korrekt testfel�p�t�s �s sz�gel�sek eredm�nyezik a t�rnyerõ, laposan a talaj f�l�tt v�gzett mozg�st. Ez a n�met juh�szkutya f�radhatatlans�g�nak benyom�s�t kelti. Az elõreny�jtott fej �s a kiss� felemelt farok is szerepet j�tszik az egyenletes �s nyugodt �get�sben, a f�l hegy�tõl, a tark�n kereszt�l a farokv�gig tart�, l�gy-lend�letes �s meg nem t�rõ felsõvonal kialak�t�s�ban.

Bõr

Laz�n k�tõdik a testhez, de sehol nem redõz�tt.

Szõrzet

A n�met juh�szkutya szab�lyos szõrzete un. sima f�lhossz�, l�gy aljszõrrel. A fedõszõr lehetõleg t�m�tt, kem�nysz�l� �s testhez simul�. A fejen, bele�rtve a f�lek k�z�tti r�szt, a v�gtagok el�lsõ oldala, a mancsok �s l�bujjak szõrzete r�vid, a nyakon kiss� hosszabb �s d�sabb. A l�bakon eg�szen a l�bk�z�pig szint�n hosszabb. A combokon pedig a szõrzet m�g hosszabb, �n. nadr�got form�l.

Sz�nezet

Fekete, v�r�sesbarn�t�l a barn�n �s a s�rg�n kereszt�l a vil�gos ordas jegyekig. Egysz�nû fekete, ordas s�t�t foltokkal, fekete nyereggel �s maszkkal. Kis feh�r mellfolt, vagy kivil�gosodott szõrzet a v�gtagok belsõ oldal�n nem k�v�natos, de megengedett. Minden sz�nv�ltozatn�l az orr fekete legyen. Maszk hi�nya, vil�gos, vagy sz�r�s szem, vil�gost�l a feh�rig terjedõ jegyek a mellkason �s a v�gtagok belsõ oldal�n, v�r�s farokv�g �s vil�gos karmok, mind pigment hib�nak minõs�lnek �s �gy is kell õket �rt�kelni. Az aljszõrzet enyh�n sz�rk�s �rnyalat�. A feh�r sz�nezet nem enged�lyezett.