ltalnos megjelens
A nmet juhszkutya kzpnagy, kiss nyjtott testalkat, erõs s jl izmolt, csontozata szraz, felptse feszes.
Legfontosabb mretarnyok
A kanok marmagassga 60 cm-tõl 65 cm-ig - kivnatos mret 63-64 cm -, a szukk marmagassga 55 cm-tõl 60 cm-ig - kivnatos mret 58-59 cm - terjed. A testhossz 10-17%-kal meghaladja a marmagassgot.
Vzen (karakter)
A nmet juhszkutya kiegyenslyozott, erõs idegrendszerû, magabiztos, abszolt elfogulatlan s (ha nem ingerlik) jindulat.
Ezen fell figyelmes s vezethetõ. Btorsg, kifejezett kzdõsztn s kemnysg jellemzi, ezltal alkalmas ksrõ-, õrzõ-, vdõ-, szolglati- s terelõkutynak.
Fej
Az k alak fej hossza nagyjbl a marmagassg 40%-a. Nem lehet durva, vagy megnylt. sszessgben szraz, a flek kztt kellõen szles.
A homlok ellrõl s oldalrl nzve csak enyhn dombor. A kzpbarzda vagy nincs, vagy csak alig lthat.
Az agykoponya s az arckoponya arnya 50-50%. Az agykoponya szlessge nagyjbl megegyezik hosszval. Fellrõl nzve a flektõl az orr fel fokozatosan keskenyedik. A ferde lefuts homlokvonal kifejezett stop nlkl folytatdik az k alak arcorri rszben. Az llcsont s az llkapocs erõteljes.
Az orrht egyenes. Trs, vagy domborulat az orrhton nem kvnatos.
Az ajkak feszesek, jl zrdnak s stt sznûek.
Az orr
Az orrnak feketnek kell lennie.
A fogazat
Egszsges s hinytalan (42 fogbl ll a fogkplet). A nmet juhszkutya fogazata olls haraps, vagyis a metszõfogak ollsan zrdnak, oly mdon, hogy az als metszõfogak klsõ-felsõ harmada zrul a felsõ metszõfogak belsõ-felsõ harmadhoz.
Hiba a htraharaps (ponty), az elõreharaps (csuka), illetve a fogak kztti hzagok, valamint a rharaps (harapfogszerû) is. Az llcsont s az llkapocs legyenek jl fejlettek, hogy a fogak mlyen begyazdhassanak.
A szem
Kzpnagy, mandulaformj, kiss ferde metszsû, nem kidlledõ. A szem szne lehetõleg legyen stt.
A vilgos, szrs szem nem kvnatos.
A fl
A nmet juhszkutynak kzpnagy, magasan tûztt, felll, elõre fordul, a hegyn cscsban elhegyesedõ fle van. A kt fl tengelye prhuzamos, nem lehet elll.
Hiba az elõrebicsakl s a lg fl. Mozgs kzben, illetve nyugalmi llapotban leengedett fl nem hiba.
Nyak
Erõs, jl izmolt, lebernyeg nlkli. A vzszinteshez viszonytva a testtel 45-ban illeszkedik.
Trzs
A felsõvonal a nyak illeszkedsi pontjtl indul, a magas maron s az egyenes hton keresztl az enyhn lejtõ farig trs nlkl fut le. A ht kellõen hossz, feszes, erõs s jl izmolt. Az gyk szles, rvid, erõs s jl izmolt. A far legyen hossz s enyhn lejtõ (kb. 23%-ban a vzszinteshez) s a felsõvonal megtrs nlkl megy t a faroktõbe).
A mellkas
Legyen kellõen szles, az als rsze (alsmellkas) hossz s kifejezett. A mellkas mlysge a marmagassg 45-48%-a. A bordk kellõen dongsak legyenek.
A hord forma ppgy hiba, mint a lapos.
A farok
rjen le legalbb a csnkig, de a hossza ne haladja meg a htuls lbkzp felt. A farok als le dsabban szõrztt. Nyugalomban a kutya enyhe vben hordja. Izgalomban s mozgs kzben feljebb emeli. A vzszintesnl nem emelje feljebb. Mestersges (mûvi) farokkorrekci tilos.
Vgtagok
Az ellsõ vgtag
Minden oldalrl egyenesek, szembõl nzve prhuzamosak legyenek.
A lapocka s a felkar egyforma hossz s erõs izomzattal kapcsoldjon a trzshz. A lapocka s a felkar egymssal idelis esetben 90-ot, a gyakorlatban 110-ig tart szget zr be.
A knyk se llsban, se mozgsban nem fordulhat ki, vagy be. Az alkar, amely minden oldalrl egyenesnek ltszik, szraz s erõsen izmolt. Az ellsõ lbkzp hossza az alkar hosszsgnak kb. 1/3-a s azzal 20-22-os szget zr be.
Az ennl dõltebb (tbb, mint 22), vagy meredekebb (kevesebb, mint 20) lbkzp, cskkenti a hasznlhatsgot, klnsen a kitartst.
A htuls vgtag
A htuls vgtag kiss htralltott. Htulrl nzve a vgtagok prhuzamosak A comb s a lbszr kzel egyforma hossz s egymssal kb. 120-os szget zr be. A comb erõs s jl izmolt.
A csnkzlet erõs s feszes, alatta a htuls lbkzp fggõleges.
A mancs
Kerekded, jl zrt, dombor. A talpprna kemny, de nem merev. A karmok erõs s stt sznûek.
Mozgs
A nmet juhszkutya getõ tpus. A vgtagok hossza s egymssal bezrt szge olyan legyen, hogy mozgs kzben a htvonal ne vltozzon mialatt a htuls vgtag a testet elõretolja. Az ellsõ vgtag szintn kellõen trlelõen tudjon mozogni. A htuls vgtag tlszgeltsgre irnyul hajlam cskkenti a feszessget s a kitartst, ezltal a hasznlati rtket. A korrekt testfelpts s szgelsek eredmnyezik a trnyerõ, laposan a talaj fltt vgzett mozgst. Ez a nmet juhszkutya fradhatatlansgnak benyomst kelti. Az elõrenyjtott fej s a kiss felemelt farok is szerepet jtszik az egyenletes s nyugodt getsben, a fl hegytõl, a tarkn keresztl a farokvgig tart, lgy-lendletes s meg nem trõ felsõvonal kialaktsban.
Bõr
Lazn ktõdik a testhez, de sehol nem redõztt.
Szõrzet
A nmet juhszkutya szablyos szõrzete un. sima flhossz, lgy aljszõrrel. A fedõszõr lehetõleg tmtt, kemnyszl s testhez simul. A fejen, belertve a flek kztti rszt, a vgtagok ellsõ oldala, a mancsok s lbujjak szõrzete rvid, a nyakon kiss hosszabb s dsabb. A lbakon egszen a lbkzpig szintn hosszabb. A combokon pedig a szõrzet mg hosszabb, n. nadrgot forml.
Sznezet
Fekete, vrsesbarntl a barnn s a srgn keresztl a vilgos ordas jegyekig. Egysznû fekete, ordas stt foltokkal, fekete nyereggel s maszkkal. Kis fehr mellfolt, vagy kivilgosodott szõrzet a vgtagok belsõ oldaln nem kvnatos, de megengedett. Minden sznvltozatnl az orr fekete legyen. Maszk hinya, vilgos, vagy szrs szem, vilgostl a fehrig terjedõ jegyek a mellkason s a vgtagok belsõ oldaln, vrs farokvg s vilgos karmok, mind pigment hibnak minõslnek s gy is kell õket rtkelni. Az aljszõrzet enyhn szrks rnyalat. A fehr sznezet nem engedlyezett.
|