Általános megjelenés

A német juhászkutya középnagy, kissé nyújtott testalkatú, erõs és jól izmolt, csontozata száraz, felépítése feszes.

Legfontosabb méretarányok

A kanok marmagassága 60 cm-tõl 65 cm-ig - kivánatos méret 63-64 cm -, a szukák marmagassága 55 cm-tõl 60 cm-ig - kivánatos méret 58-59 cm - terjed. A testhossz 10-17%-kal meghaladja a marmagasságot.

Vézen (karakter)

A német juhászkutya kiegyensúlyozott, erõs idegrendszerû, magabiztos, abszolút elfogulatlan és (ha nem ingerlik) jóindulatú.

Ezen felül figyelmes és vezethetõ. Bátorság, kifejezett küzdõösztön és keménység jellemzi, ezáltal alkalmas kísérõ-, õrzõ-, védõ-, szolgálati- és terelõkutyának.

Fej

Az ék alakú fej hossza nagyjából a marmagasság 40%-a. Nem lehet durva, vagy megnyúlt. Összességében száraz, a fülek között kellõen széles.

A homlok elölrõl és oldalról nézve csak enyhén domború. A középbarázda vagy nincs, vagy csak alig látható.

Az agykoponya és az arckoponya aránya 50-50%. Az agykoponya szélessége nagyjából megegyezik hosszával. Felülrõl nézve a fülektõl az orr felé fokozatosan keskenyedik. A ferde lefutású homlokvonal kifejezett stop nélkül folytatódik az ék alakú arcorri részben. Az állcsont és az állkapocs erõteljes.

Az orrhát egyenes. Törés, vagy domborulat az orrháton nem kívánatos.

Az ajkak feszesek, jól záródnak és sötét színûek.

Az orr

Az orrnak feketének kell lennie.

A fogazat

Egészséges és hiánytalan (42 fogból áll a fogképlet). A német juhászkutya fogazata ollós harapású, vagyis a metszõfogak ollósan záródnak, oly módon, hogy az alsó metszõfogak külsõ-felsõ harmada zárul a felsõ metszõfogak belsõ-felsõ harmadához.

Hiba a hátraharapás (ponty), az elõreharapás (csuka), illetve a fogak közötti hézagok, valamint a ráharapás (harapófogószerû) is. Az állcsont és az állkapocs legyenek jól fejlettek, hogy a fogak mélyen beágyazódhassanak.

A szem

Középnagy, mandulaformájú, kissé ferde metszésû, nem kidülledõ. A szem színe lehetõleg legyen sötét.

A világos, szúrós szem nem kívánatos.

A fül

A német juhászkutyának középnagy, magasan tûzött, felálló, elõre forduló, a hegyén csúcsban elhegyesedõ füle van. A két fül tengelye párhuzamos, nem lehet elálló.

Hiba az elõrebicsakló és a lógó fül. Mozgás közben, illetve nyugalmi állapotban leengedett fül nem hiba.

Nyak

Erõs, jól izmolt, lebernyeg nélküli. A vízszinteshez viszonyítva a testtel 45°-ban illeszkedik.

Törzs

A felsõvonal a nyak illeszkedési pontjától indul, a magas maron és az egyenes háton keresztül az enyhén lejtõ farig törés nélkül fut le. A hát kellõen hosszú, feszes, erõs és jól izmolt. Az ágyék széles, rövid, erõs és jól izmolt. A far legyen hosszú és enyhén lejtõ (kb. 23%-ban a vízszinteshez) és a felsõvonal megtörés nélkül megy át a faroktõbe).

A mellkas

Legyen kellõen széles, az alsó része (alsómellkas) hosszú és kifejezett. A mellkas mélysége a marmagasság 45-48%-a. A bordák kellõen dongásak legyenek.

A hordó forma éppúgy hiba, mint a lapos.

A farok

Érjen le legalább a csánkig, de a hossza ne haladja meg a hátulsó lábközép felét. A farok alsó éle dúsabban szõrözött. Nyugalomban a kutya enyhe ívben hordja. Izgalomban és mozgás közben feljebb emeli. A vízszintesnél nem emelje feljebb. Mesterséges (mûvi) farokkorrekció tilos.

Végtagok

Az elülsõ végtag

Minden oldalról egyenesek, szembõl nézve párhuzamosak legyenek.

A lapocka és a felkar egyforma hosszú és erõs izomzattal kapcsolódjon a törzshöz. A lapocka és a felkar egymással ideális esetben 90°-ot, a gyakorlatban 110°-ig tartó szöget zár be.

A könyök se állásban, se mozgásban nem fordulhat ki, vagy be. Az alkar, amely minden oldalról egyenesnek látszik, száraz és erõsen izmolt. Az elülsõ lábközép hossza az alkar hosszúságának kb. 1/3-a és azzal 20-22°-os szöget zár be.

Az ennél dõltebb (több, mint 22°), vagy meredekebb (kevesebb, mint 20°) lábközép, csökkenti a használhatóságot, különösen a kitartást.

A hátulsó végtag

A hátulsó végtag kissé hátraállított. Hátulról nézve a végtagok párhuzamosak A comb és a lábszár közel egyforma hosszú és egymással kb. 120°-os szöget zár be. A comb erõs és jól izmolt.

A csánkízület erõs és feszes, alatta a hátulsó lábközép függõleges.

A mancs

Kerekded, jól zárt, domború. A talppárna kemény, de nem merev. A karmok erõs és sötét színûek.

Mozgás

A német juhászkutya ügetõ típus. A végtagok hossza és egymással bezárt szöge olyan legyen, hogy mozgás közben a hátvonal ne változzon mialatt a hátulsó végtag a testet elõretolja. Az elülsõ végtag szintén kellõen térölelõen tudjon mozogni. A hátulsó végtag túlszögeltségére irányuló hajlam csökkenti a feszességet és a kitartást, ezáltal a használati értéket. A korrekt testfelépítés és szögelések eredményezik a térnyerõ, laposan a talaj fölött végzett mozgást. Ez a német juhászkutya fáradhatatlanságának benyomását kelti. Az elõrenyújtott fej és a kissé felemelt farok is szerepet játszik az egyenletes és nyugodt ügetésben, a fül hegyétõl, a tarkón keresztül a farokvégig tartó, lágy-lendületes és meg nem törõ felsõvonal kialakításában.

Bõr

Lazán kötõdik a testhez, de sehol nem redõzött.

Szõrzet

A német juhászkutya szabályos szõrzete un. sima félhosszú, lágy aljszõrrel. A fedõszõr lehetõleg tömött, keményszálú és testhez simuló. A fejen, beleértve a fülek közötti részt, a végtagok elülsõ oldala, a mancsok és lábujjak szõrzete rövid, a nyakon kissé hosszabb és dúsabb. A lábakon egészen a lábközépig szintén hosszabb. A combokon pedig a szõrzet még hosszabb, ún. nadrágot formál.

Színezet

Fekete, vörösesbarnától a barnán és a sárgán keresztül a világos ordas jegyekig. Egyszínû fekete, ordas sötét foltokkal, fekete nyereggel és maszkkal. Kis fehér mellfolt, vagy kivilágosodott szõrzet a végtagok belsõ oldalán nem kívánatos, de megengedett. Minden színváltozatnál az orr fekete legyen. Maszk hiánya, világos, vagy szúrós szem, világostól a fehérig terjedõ jegyek a mellkason és a végtagok belsõ oldalán, vörös farokvég és világos karmok, mind pigment hibának minõsülnek és így is kell õket értékelni. Az aljszõrzet enyhén szürkés árnyalatú. A fehér színezet nem engedélyezett.